A táska

 

Hogy miben vigyük magunkkal a legszükségesebb dolgokat, az veti fel a következő problémát. Nekem legalábbis örök dilemma, mert a pénz és az egyebek, amelyek szintén a túlélőfelszerelés részét képezik, egy kis retikülben nem férnek el, viszont a hatalmas batyukkal a koncertek lesznek kevésbé élvezhetőek. (Persze a több napra érkezők esetében ez a probléma kevésbé áll fenn.) Én, mint igazi fashionista, az övtáskát azonnal elvetném, habár praktikussága vitathatatlan, és adott esetben egy adott szetthez még az is lehet, hogy pont az a megfelelő darab. Egyébként nekem is volt egy annak idején tizenéves koromban, de az egy nagyon egyedi anyagból varrt noname hasitasi volt. És büszke tulajdonosa vagyok egy övtáskaként is működő, pettyes retikülnek. A táska esetében is felmerülnek olyan betartandó szabályok a választáskor, mint például, hogy használjunk jól zárható táskát, amiből nem esnek ki a cuccaink, a legnagyobb esőben sem ázik át, és bírja a sör-bor okozta kellemetlenségeket is, azaz könnyen tisztítható. Összességében én szerintem érdemes olyan műanyag szatyrot keresni, amit kényelmes vinni, nem túl nagy és zipzáros, hogy idegen kezek még véletlenül se érhessék értékeinket.

 

 

 

 

Ez ugyan nem műanyag, hanem műbőr, de szerintem édes darab:

 

A képeken: Diane Sterverlynck plasztik bevásárlótáskája, egy Loewe műanyag táska, amely egy kisebbet és hagyományosat rejt magában, a H&M Fashion Against Aids 2011-es kollekciójának egy darabja, a laptáska pedig szintén egy korábbi kollekciójuk egy kreációja.