Igaz, ami igaz, júliusban jobb lenne fürdőruhákkal és strandpapucsokkal foglalkozni, de - bár nem akarom mindig az időjárásra kenni - kinézve az ablakon látom teljesen felesleges. Ugyanakkor miért ne írnék a harisnyanadrágról, mikor úgyis sázszor több párat gyűjtöttem már be, mint bikiniből. Kicsit úgy vagyok a harisnyával, mint Gombóc Artúr a csokoládéval: Fehér harisnya, kék harisnya, pettyes harisnya, lyukas harisnya... És mivel az év 365 napjából legalább 300 napot szoknyában töltök, bizony fel kell készülnöm a hideg napokra is egy pár gyönyörű harisnyával.

 

 

Rég nem azokat az időket éljük, mikor kizárólag fekete vagy barnás testszínű nylon darabokhoz juthatunk csak hozzá, vagy igen hasznos, de annál csúnyább kötött darabokhoz. Persze általános iskolásként felnőttesnek tartottuk, és az "érettség" jele volt a számunkra a fekete darab és tegye fel a kezét, aki nem gyűlölte a fehér harisnyát. Emlékszem én sem voltam vele barátságban, még azzal a világoskékkel sem, amit édesanyám vett nekem - és megjegyezném nagyon egyedi volt akkoriban. Tinédzserként fedeztem újra a harisnyát, és kezdtem el feldobni velük a legegyszerűbb fekete ruhát is. Örülhettem persze, ha be tudtam szerezni egy bordó, esetleg egy rombuszmintával díszített példányt. Aztán egyre bővült a gyűjtemény, izgalmas pókhálós vagy színes neccharisnyákkal. És előkerült a szekrényből az világoskék harisnyanadrág is. Ez volt életem egyik olyan pillanata, mikor örültem annak, hogy nem túl sokat nőttem. 

 

 

Azóta  már bármyelyik üzletben bármilyen színű, vagy mintájú harisnyát találhatunk, és ahogy elnézem az utca divatját, valóban elterjedt a színes harisnya viselése. Van azonban egy kakukktojás, és bármennyire dolgoztak vagy éppen dolgoznak rajta a divattervezők, hogy igazán népszerű legyen, még sem az: a fehér harisnya. Én személy szerint rajongó vagyok, de a tegtöbben  - ahogy gyerekként - felnőttként is idegenkednek tőle. Pedig lássuk be, tavasszal, ha nem esős az idő, sokkal hangulatosabb. Én nem válogatom meg: télen is ugyanúgy hordom. Felmerül a kérdés persze, hogyha a fekete harisnyát a felnőttéválással párosítottuk, akkor ez pont az ellentéte-e. 

Kevésbé gyerekes a törtfehér harisnya, de annál izgalmasabb, kicsit vintage hatást kelt. Nekem mindig a Váratlan utazást és azzal együtt a századelős öltözködést idézi fel. És nemcsak egyszínű, de mintás változatok is kaphatóak. Vannak gyönyörűszép virágos, tapétára emlékeztető harisnyanadrágok, de nagyon kifinomulttá és romantikussá teheti a szettünket egy ekrü csipkeszerű darab is.  

Képek a brit Vogue áprilisi editorial fotói közül válogatva.